2018. január 21., vasárnap

Annyira már


...nem örülök neki, de hull a hó és hózik. Nem kicsit...
És én fázok, még mindig.
Talán a betegség utóhatása.
No, majd egyszer csak minden jó lesz.

Ezt a szöveget találtam a neten, én tettem rá erre a képernyő mentéssel készült fotóra. Mert tetszik. Fotó is, szöveg is.


2018. január 18., csütörtök

Ma


...egy számlára nyomtak egy ilyen pecsétet is.
Ahogy ránéztem, önkéntelenül mosolyogtam én is. Ennyivel is lehet szerezni örömperceket.


Macskasimogató


Imádom. Testvérek.





2018. január 17., szerda

Nekem


(is)

fotó: Pinterest

2018. január 10., szerda

Várom




"Ha túl sok fájdalom és öröm ér egyszerre, és ebbe belefáradtunk, akkor erre egyes indián törzseknél ezt mondják: most megállunk és megvárjuk a lelkünket, míg utol nem ér."

Paeli Suutari

...úgyhogy most úgy döntöttem: megállok és megvárom, hogy a lelkem utolérjen. 

 

2018. január 9., kedd

Barka


Nem tudom milyen fa, talán éger, csupa barka. Nem most lenne itt az ideje, mint ahogy annyi másnak sem. Már meg sem lepődök rajta.



Csak úgy mondom




Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.

 Esterházy Péter

2018. január 8., hétfő

Tegnap


...nagyon szép, csendes idő volt, igazán alkalmas arra, hogy ebéd után sétáljunk egy nagyot.
Az egyik csendesebb szakaszon már messziről láttuk, hogy egy kőfal tövében van egy elborult bicikli, de még nem tudtuk kivenni, hogy van e mellette valaki, vagy csak egy csomó lom van odaborulva.
Közelebb érve már láttuk, hogy fekszik ott egy férfi. Persze odamentünk hozzá és szólongattuk, hogy segíthetünk e valamit, hívjunk e mentőt stb. Először nem értettük mit motyog, de a szemén már láttuk hogy csontrészeg. Mondta, hogy ő maga feküdt oda, majd újra elkábult. Csak nem  hagytuk annyiban, ismét kérdeztük, segítsünk e?
Felnézett, a férjem hajolt akkor pont felé, hogy segítsen neki felállni, erre megszólal a pasi: Ki a f@sz vagy te? mit akarsz? Hagyjatok békén.... na tovább, tovább.... húzzatok el innen.

Szót fogadtunk és elhúztunk onnan...

fotó: internet

2018. január 7., vasárnap

Holdgyöngy


küldte nekem ezt a verset, amiből ezt a két sort ragadtam ki, ami a blogján is megjelent és ez különösen megfogott:

S az áthevült sziklák felett
az Istennel beszélgetett.

Igen, sokszor érzem azt, hogy  Istennel beszélgetek és hálát adok, hogy ott vagyok, hogy láthatom azt a sok csodát, hogy elvitt oda a lábam, hogy az életem részévé válhatott, hogy szeretnek a többiek és én is őket, hogy van aki fogja a kezem, hogy már lélekben készülhetek a következő útra, hogy van erőm, kedvem menni, hogy egyáltalán: ÉLEK.
Ennyi.

Erdély, Rozsdaszakadék

Tudom


...hogy sokan tingli-tangli műfajnak tartják a musicalt meg az operettet, de én meg azt mondom, néha szükség van ilyenre is.
Nagyszabású újévi operett és musical gála volt a Főnix csarnokban tegnap este. Nagyon sok, híres operett részletet adtak elő, meg persze a világhírű musicalekből is.
Szulák Andrea, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Rab Gyula, Kállay Bori, Gubik Petra, Peller Károly - néhány név a sok közül.
Fergeteges hangulat volt végig. Akit megjegyeztem: Gubik Petra, nagyon szép hangja van, remek előadó.
A nagy nevek meg persze hozták a formájukat:)